Az Empátia Biomed Gyógycentrum 2002-ben Magyarországon elsőként kezdte el széles körben meghonosítani a
transcraniális mágneses stimulációt.
Az Empátia Biomed Gyógycentrumban - a 11/1997 NM rendelkezés értelmében - képzett szakorvosi háttérrel folyik minden kezelés, szem előtt tartva az Orvosi Etikai Kódex előírásait. Az Empátia Biomed rendelőiben minden tisztelt páciensünknek biztosítjuk a személyes, négyszemközti orvos-beteg találkozó lehetőségét, és megfelelő nyilvántartást vezetünk.
Krónikus obstruktív légzőszervi megbetegedés (COPD) – WHO
|
A WHO álláspontja szerint a régebben szokásos meghatározások, mint „krónikus bronchitisz”, vagy „emphysema” ma már nem időszerűek, összefoglalóan krónikus obstruktív légzőszervi betegségekről (chronic obstructive pulmonary disease – COPD) beszélünk. A világban kb. 210 millió beteg szenved COPD-ben, amely 2005-ben az össz-halálozás 5%-áért felelt. Régebben a férfiak betegsége volt, ma már a dohányzási szokások és a különböző levegőszennyeződések miatt a nők is szenvednek COPD-ben. A kialakulás okai: elsősorban a dohányzás (aktív és passzív egyaránt), de komoly szerepet játszik a levegőszennyeződés (belső és kültéri), valamint a gyakori gyermekkori alsólégúti megbetegedések. A COPD ellen leghatékonyabb módszer a megelőzés. A WHO három színtéren folytat küzdelmet a betegség ellen: • Keretegyezmény a dohányzás visszaszorítására – Framework Convention for Tobacco Control – amelyet 140 ország, köztük Magyarország is ratifikált. • Nemzeti és nemzetközi civil szervezetek összefogása – Global Alliance against Chronic Respiratory Diseases (GARD). • A WHO genfi központ Krónikus Betegségek és Egészségmegőrzés Osztálya, amely stratégiai, tájékoztatási és szervezési feladatokat lát el.
A „könnyű” cigaretták éppolyan ártalmasak a microvasculáris coronaria funkciókra...
|
A dohányzás a cardiovasculáris betegségek leggyakoribb és leginkább megelőzhető rizikója. Törökországi vizsgálatokban hasonlították össze a „könnyű” (alacsony nikotin és kátrány tartalmú), és a szokványos cigaretták szívásának akut és krónikus következményeit egy nem dohányzó csoporttal. A coronaria áramlási sebesség tartaléka (CFVR) a dohányosoknál szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a nem dohányzóknál. A dohányzás után közvetlenül végzett vizsgálat szerint két „könnyű” cigaretta elszívása után a CFVR 2.68-ról 2.05-re (p=0.001), 2 szokásos cigaretta elszívása után 2.65-ről 2.18-ra (p= 0.001) csökkent. Konklúzió? Az alacsony nikotin és kátrány tartalmú cigaretták szívása éppúgy negatívan befolyásolja a CFVR-t, mint a szokványos cigaretták.
Forrás: WONCA
Új jelentés a dohányzás elleni világméretű küzdelemről
|
A dohányzás elleni világméretű küzdelemről készült, 179 WHO tagállam helyzetét ismertető első jelentés szerint a világ lakosainak csak 5%-a él olyan országban, amely a dohányzás elleni küzdelem következő eszközeit alkalmazza. Az alábbi hat stratégiai elemet kellene minden országnak alkalmazni: • a dohányzási szokások és az ellenük való küzdelem monitorozása; • az emberek megóvása a dohányfüsttől; • segítség nyújtása a dohányzásról való leszokáshoz; • figyelmeztetés a dohányzás ártalmairól; • a dohányáruk hirdetésének, promóciójának, szponzorálásnak a korlátozása; • a dohányáruk adójának növelése. Az országok 80%-a a fenti hat stratégia egyikét sem alkalmazza teljes mértékben. Még néhány érdekesség a jelentésből: • az országok 40%-a még mindig nem tiltja a dohányzást az iskolákban és a kórházakban; • csak 15 országban – amelyekben a világ lakosságának csak 6%-a él – van a dohányáruk csomagolásán képi figyelmeztetés; • csak 9 országban – amelyekben a világ lakosságának 5%-a él – állnak rendelkezésre teljes értékű, a dohányzásról való leszokást segítő szolgálatok; • a dohány jövedéki adó bevételek a közepesen fejlettebb országokban 5000-szer, a fejlődő országokban 9000-szer nagyobbak, mint a dohányzás elleni küzdelemre fordított összeg. Ez az arány a nagy jövedelmű országokban is 340-szeres.
| 