- A passzív dohányzás betegséget és halált okoz
- Az EU 25 tagállamában évente 79000 ember hal meg passzív dohányzás következtében
- Magyarországon 2004-ben 2300 ember halt meg azért, mert mások dohányfüstjét belélegezte, közülük majdnem 1100 sohasem dohányzott
- 2004-ben a magyar társadalomnak és költségvetésnek 17 milliárd forint vesztesége származott a passzív dohányzás miatt
- A magyar nemdohányzókat védő törvény szigora messze elmarad a dohányzás visszaszorításában sikeres országokétól, a jelen európai „trendtől”, a nemzetközi ajánlásoktól és a magyar lakosság egészségének érdekeitől
A passzív dohányzás is betegséget és halált okoz
|
Az EVSZ (Egészségügyi Világszervezet) rákkutató intézete (IARC) szerint egy dohányossal élve 20-30%-al nő meg annak kockázata, hogy a nemdohányzó élettársnál tüdőrák alakul ki. Munkahelyi passzív dohányzás 12-19%-al növeli ennek kockázatát. Dohányos nemdohányzó házastársánál ugyanakkor 25-30%-al nő meg a koszorúér-betegség kockázata is. Egy újabb kutatás szerint passzív dohányosoknál kétszeresére nő a szemfenék kóros elváltozásának (macula degeneratio) kockázata, mely végső soron vaksághoz vezet.
A passzív dohányzás különösen gyakran okoz légúti panaszokat és betegségeket. Súlyosbítja az asztmát és krónikus hörghurutot okoz. Csecsemőknél és fiatal gyermekeknél a dohányfüst növeli a hirtelen csecsemőhalál, a tüdőgyulladás, hörghurut, asztma és középfül-gyulladás kockázatát.
Mindezek oda vezetnek, hogy évente az EU 25 tagállamában 79000 halálesetet okoz a passzív dohányzás, ebből 7000-et a munkahelyen, 72000-et pedig az otthon elszenvedett passzív dohányzás.
A vendéglátóipari egységek, a bárok és diszkók a passzív dohányzás elszenvedésének legfontosabb helyszínei, ezeket jobb elkerülni. Egy 2001-2002-es európai vizsgálat szerint egy füstös diszkóban 4 órát eltöltve akkora dohányfüst-terhelést szenved el az egyén, mintha
egy hónapig együtt élne egy dohányossal.
Európa államai határozottan fellépnek a passzív dohányzás ellen
|
Nem meglepő, hogy egyre több európai állam vezet be dohányzási tilalmat munkahelyeken és közterületeken. Azok az európai államok, melyek teljes munkahelyi dohányzási tilalmat vezettek be (zárójelben a tilalom bevezetésének időpontja) a mai napig, a következők:
- Írország, (2004. március 29.)
- Norvégia, (2004. június 1.)
- Málta, (2004. október 5, majd 2005. április 5.)
- Olaszország, (2005. január 10.)
- Svédország, (2005. június 1.)
- Belgium, (2006. január 1.)
- Skócia, (2006. március 26.)
- Litvánia, (2007. január 1.)
- Észak-Írország és Wales, (2007. április 30.)
- Egyesült Királyság, (2007. július 1.)
- Franciaország, (2008. január 1.)
Markos Kyprianou az Európai Bizottság egészségügyi biztosa szerint
„minden európai polgár rászolgált arra, hogy védelmet kapjon a passzív dohányzás ártalmaival szemben. Úgy vélem, hogy ez kell legyen az európai dohányzásellenes politika következő nagy célkitűzése.”
Kevesebb dohányzóhely, kevesebb dohányos
|
A közterületi dohányzás tilalma hatékony dohányzásellenes intézkedés. Csökkenti a dohányzás előfordulását, az elszívott cigaretta mennyiségét, növeli a leszokás valószínűségét és csökkenti a visszaszokás esélyét, ezáltal javítja az egészségi állapotot és a munkavállalók közérzetét. Eredményességét számos vizsgálat igazolja. Egy 2002-es vizsgálat 26 olyan tanulmányt tekintett át, melyek a dohányzási tilalom hatását vizsgálták. A tanulmány szerint egy teljes munkahelyi tilalom bevezetése az illető országban 3,8%-al csökkenti a dohányzási prevalenciát, míg a dohányzást folytatóknál a fogyasztás 3,1 cigarettával csökkent naponta.
Magyarország gazdasága is szenved a dohányzás költségeitől
|
Az aktív dohányzás 315-330 milliárd forint kiadást, azaz veszteséget jelent a társadalomnak és költségvetésnek. A dohányvertikumból származó bevételek ezt nem fedezik; például a vizsgálat évében (2004) a bevétel közel 260 milliárd forint körüli volt, ami közel 100 milliárd forint dohányzással kapcsolatos veszteséget jelent a magyar társadalomnak – jövedéki és egyéb adók formájában a dohányosok ennyivel kevesebbet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyibe ők maguk kerülnek.
Az aktív dohányzás költségeit az alábbi táblázat foglalja össze:
Összefoglaló a dohányzás társadalmi költségeiről, 2004
(Forrás: GKI: Tompa Tamás, Dr. Barta Judit)
|
Tétel
|
Költség
|
| Közvetlen hatások
|
|
|
Fekvőbeteg ellátás
|
13.5-13.9
|
|
Jövedelem kiesés betegség miatt
|
27.7-28.5
|
|
Rokkantnyugdíj
|
35.9-37.1
|
|
Háziorvosi ellátás
|
7.1-7.3
|
|
Táppénz
|
9.3-9.6
|
|
SZJA adóbevétel kiesés
|
0.7
|
|
Gyógyszerkiadás
|
50.4-51.9
|
|
Hálapénz
|
3.6-3.8
|
|
Tűzkár
|
0.25
|
|
Közvetlen kiadások összesen
|
148.5-152.9
|
| Közvetett hatások
|
|
|
Jövedelem kiesés halálozás miatt
|
166.6-176.8
|
|
Közvetett kiadások összesen
|
166.6-176.8
|
|
Kiadások összesen
|
315-330
|
Fókuszban a passzív dohányzás
A passzív dohányzás is több milliárdos veszteséget okoz a magyar társadalomnak. Ha a magyar kormány hatékonyabban fellépne a közterületi és munkahelyi dohányzás visszaszorítására, ha erőteljesen támogatna dohányzásellenes programokat, e költségek jóval alacsonyabbak volnának.
A GKI munkatársainak becslés szerint passzív dohányzás következtében több mint 2300 ember halt meg Magyarországon 2004-ben, azaz körülbelül 10%-a az aktív dohányzás miatt meghaltaknak. Ez azt jelenti, hogy
10 dohányzás miatt meghalt magyar dohányos 1 passzív dohányost visz a sírba.
A passzív dohányzás miatt meghaltak közül majdnem 1100-an (1092-en) sohasem dohányoztak.
A GKI munkatársai azt is megbecsülték, hogy milyen típusú és nagyságú költségek adódtak passzív dohányzás következtében Magyarországon, 2004-ben. A költségtételeket az alábbi táblázat tartalmazza.
Összefoglaló a passzív dohányzás társadalmi költségeiről, 2004
(Forrás: GKI: Tompa Tamás, Dr. Barta Judit)
|
Tétel
|
Költség
|
| Közvetlen hatások
|
|
|
Fekvőbeteg ellátás
|
1.97
|
|
Jövedelem kiesés betegség miatt
|
1.3-1.4
|
|
Rokkantnyugdíj
|
2.2-2.3
|
|
Háziorvosi ellátás
|
0.45-0.46
|
|
Táppénz
|
0.04
|
|
SZJA adóbevétel kiesés
|
0.34-0.35
|
|
Gyógyszerkiadás
|
2.4-2.5
|
|
Hálapénz
|
0.17-0.18
|
|
Tűzkár
|
0.012
|
|
Közvetlen kiadások összesen
|
8.5-8.7
|
| Közvetett hatások
|
|
|
Jövedelem kiesés halálozás miatt
|
8.1-8.6
|
|
Közvetett kiadások összesen
|
8.1-8.6
|
|
Kiadások összesen
|
16.6-17.3
|
Nyilvánvaló, hogy a passzív dohányzás miatt elvesztett bevételt a magyar költségvetés sokkal hasznosabban is elkölthetné.
Ehhez azonban az szükséges, hogy a magyar kormány szigorú dohányzási tilalmat vezessen be munkahelyeken és egyéb közterületeken – úgy, ahogy azt más európai országok is megtették.
A magyar közvélemény támogatná a szigort: az Eurobarometer legújabb, 2007. május 22-én közzétett adatai szerint
a magyar lakosság 58%-a határozottan, további 24% pedig támogatná a dohányzás betiltását éttermekben. Ez magasabb, mint az EU-átlag (55, illetve 22%) és 2005 február óta (Marketing Centrum adatfelvétel) nőtt.
Az adatok az Európai Bizottság „Green Paper: Towards a Europe free from tobacco smoke: policy options at EU level” című dokumentumából valók (2007. január 30.)
URL:
http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/Tobacco/Documents/gp_smoke_en.pdf
Az alkalmazott módszertanról röviden: a GKI munkatársainak becslése a passzív dohányzás költségeiről „mindössze” a négy legfontosabb, dohányfüst által kiváltott betegségcsoportot vett figyelembe – a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően. Ezek esetében ismert eléggé ugyanis, hogy a betegségek hány százaléka tulajdonítható az aktív, illetve a passzív dohányzásnak, sőt az is ismert a nemzetközi irodalomban, hogy mekkora annak a veszélye, hogy e betegség a passzív dohányosoknál a munkahelyen vagy otthon elszenvedett passzív dohányzás miatt áll elő. További részletek az interneten.