A dohányzás elleni küzdelemben számos módszer ismeretes. Legismertebbek a különféle nikotintartalmú készítmények (tapaszok, tabletták, rágógumik), de próbálkoznak csoportterápiákkal, antidepresszánsok alkalmazásával, akupunktúrás kezelésekkel, hipnoterápiával, gyógynövénykészítményekkel is, s legújabban a varenicline hatóanyaggal is. A korábbi módszerek közös jellemzõje a különbözõ mellékhatások mellett a relatív alacsony eredményesség. A nikotin alattomos méreg; a kemény drogokhoz hasonlóan erõs függõséget alakít ki rövid idõ alatt, ugyanakkor a súlyos, életveszélyes betegségek “csak” évtizedek múlva szedik áldozataikat. Tudományosan igazolt tény, hogy a dohányzás átlagosan 20 évvel rövidíti meg életünket, nem beszélve az életminõség folyamatos romlásáról. A leszokás pedig gyakorlatilag “egyedül nem megy”.

A nikotinfüggõség biofizikai megközelítése:

A dohányzásellenes terápia alapelve, hogy minden anyag - így például a nikotin is - jellemezhetõ egy egyedi elektromágneses spektrummal. A jelenség Maxwell törvényeibõl következik; töltött részecskék mozognak mágneses térben (a Föld mágneses terében), ennélfogva körülöttük is mágneses mezõ alakul ki, melynek kakarterisztikája a részecskék összetétele, milyensége szerint egyedien alakul.
A forradalmian új módszer a hullámtanból ismert interferencia törvényszerûségén alapszik. A dohányzás során a szervezetbe kerül és elraktározódott mérgek az inverz hullámok segítségével felszabadulnak kötéseikbõl, s a megfelelõ és folyamatos folyadékfogyasztásnak köszönhetõen a veséken keresztül zavartalanul kiürülnek a szervezetbõl. Míg az önerõbõl történõ leszokásnál, hozzávetõlegesen fél-egy év alatt ürülnek ki a mérgek, addig a mágneses rezonanciával ez az elhúzódó tisztulási folyamat egy-két hétre zsugorodhat. Ennek következtében a különbözõ mértékben károsodott szervek, szövetek megtisztulva a mérgektõl, lehetõséget kapnak, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül valamilyen mértékben regenerálódhassanak, javítva ezzel a mûködési feltételeket. A rendkívül intenzív mechanikus méregtelenítéssel párhuzamosan néhány nap alatt lezajlik, töbek között, a függõséget okozó nikotin információjának, engramjának a törlése is, ami a fizikai függõség megszûnését vonja maga után.

Biokémiai szempontból bizonyított, hogy a nikotin elõsegíti a dopamin-neurotranszmissziót és a rendszer aktivációja miatt a dohányzás kívánatos motiváló ingerré válik. A dopamin-rendszer szenzitizációja miatt felfokozott sóvárgás alakul ki. Biofizikai szempontból a válasz a pozitív és a negatív visszacsatolásban keresendõ. Az emberek nagy része azért kezd el dohányozni, mert látja, hogy mások is dohányoznak. Amikor azonban elszív egy cigarettát, hirtelen nikotin kerül a vérbe, de erre a szervezetben különbözõ anyagok termelõdnek. A nikotin gyorsan bomló vegyület, kb. 30 perc felezési idõvel, de a hatására termelõdött dopamin és egyéb anyagok jelenléte sokkal tartósabb a vérben. Emiatt a cigaretta elszívása után 1-2 óráig elvonási tünetek jelentkeznek, valamint erõs késztetés az újabb cigaretta elszívására. Ha ezután rágyújt az egyén, kellemesebben érzi magát, de azért csak, mert ezzel mérsékli az elõzõ, a korábbi cigatetta utóhatásait. Ezzel azonban kialakul a tévhit, hogy a dohányzás enyhíti a szenvedést, oldja a feszültséget, megnyugtat, erõt, önbizalmat ad, elõsegíti a szellemi koncentrációt, és ezzel létrehozódnak azok a késõbbi tünetek, melyek miatt ismét rá kell gyújtani. Így egy önmagába záródó kör alakul ki, melynek során egyre nagyobb nikotinmennyiséget igényel az egyén. Ez az önmagát erõsítõ folyamat a pozitív visszacsatolás. A fenti folyamat korlátlan felerõsödésének határt szab a rendszerbe beépített non-linearitás, azaz hogy a szervezet nikotintûrõ képessége korlátozott, ezért a nikotinfogyasztás meghatározott értéken stabilizálódik. Ha e szint fölé emelkedik a nikotinszint, súlyos, gyakran életveszélyes mérgezési tünetek léphetnek fel. Ezért az ember a dohányzást csökkenti. A stabil szint alatt viszont kibírhatatlan elvonási tünetek jelentkeznek, emiatt ösztönszerûen nõ a dohányzás mértéke. Ez a stabilizáló mechanizmus a negatív visszacsatolás.

A dohányzásról leszokni csak a visszacsatolási lánc teljes megszakításával lehet. Ezt azonban rendkívül megnehezíti, hogy a visszacsatolásban nemcsak a test kémiai nikotinfüggõsége vesz részt, hanem aktív szerepet játszik a tudat hamis beállítódása is.

A dohányzásról való leszokást elõsegítõ korszerû biofizikai módszer a hullámtanból ismert interferenciára épül, és néhány nap alatt képes megszüntetni a fizikai függõséget. A pszichés függõséggel már sokkal könnyebb megbírkózni, ha nem hiányzik többé a cigarettában lévõ nikotin. Az esetek döntõ többségében - megfelelõ folyadékbevitel mellett - a volt dohányosoknak hihetetlen módon még eszükbe sem jut a cigaretta.

Mivel a vesék leterheltsége, ill. folyadékigénye jelentõs, ezért a kezelést követõ elsõ napokban a volt dohányosok szomjasak, késõbb pedig már megszokják az extrém mennyiségû folyadékbevitelt. Aktív együttmûködés mellett a pozitív, kedvezõ változások már az elsõ napokban jelentkeznek; szabadabb a légzés, a szagok, ízek „visszajönnek”, a terhelhetõség javul, ugyanakkor nincsen idegesség, elkopnak az automatikus rágyújtási mozdulatok, és nincsen súlygyarapodás sem.

Az Empátia Biomed Gyógycentrum rendelõiben a dohányzás végleges elhagyásához nem kell akaraterõ, csak egy jó döntés, és együttmûködõ készség. A rendelõkben a leszokni vágyókkal orvos foglalkozik, biztosítva a négyszemközti találkozót, amelyrõl dokumentáció készül. Az egyhónapos utókezelés idejére adott a telefonos kapcsolattartás lehetõsége, a kezelés eredményességét pedig meghatározott idõközönként egyeztetjük.