Szelíd, hatékony gyógymódok “gyógyíthatatlan” betegeknek!
Íratkozzon fel hírlevelünkre
e-mail címe segítségével!

 ÚJ MEDICÍNA (GNM, Germán Gyógytudomány)

Nyílt levél az egészségügyről az Új Medicna tükrében (Dr. Molnár György 2012. május)

http://www.ujmedicina.hu/publikaciok/nyilt-level-az-egeszsegugyrol-az-uj-medicina-tukreben.html

A GNM-ről dióhéjban

„…nem létezik olyan, hogy betegség. Ezek csak a természet hasznos biológiai különprogramjai.”   Dr. Ryke Geerd Hamer

Germán Új Medicina minden ember saját felelősségi körébe helyezi a gyógyulás kérdését. Egyértelművé teszi, hogy érzelmek vezérelte bolygón élünk, és hogy érzelmeink legerőteljesebb visszatükrözője testünk állapota, egyensúlya (egész-ség) vagy egyensúlytalansága („betegség”= Értelmes Biológiai Különprogram). Tudati evolúciónk egy újabb lépéseként végre meg tudott jelenni ez a csodálatos, tapasztalati alapokból felépülő tudomány ezen a bolygón, hogy mindannyiunk fejlődését szolgálja. A sötétben tapogatózás helyett eljött az orvostudományban is a fény ideje.

Germán Új Medicina átfogó, és megismételhető orvostudományi rendszer. Természettudományos összefüggéseiben írja le az élő szervezetek élettani működését, melybe beletartoznak a megbetegedések is. Ez az ELSŐ orvostudomány, mely összefüggéseiben vizsgálja az emberi lényt. A tudományos precizitás miatt Lélek-Agy-Szerv szintekre bont, ugyanakkor Egyben, összességében értelmezi a folyamatokat. Nem a vesét, a májat, a tüdőt gyógyítja, hanem az ember egészét. Egy használati útmutatót ad az emberi testhez. Az útmutató alkalmazása során bepillanthatunk nem csak testünk rejtelmeibe, hanem lelkünk vegykonyhájába is, ahonnan a folyamatok kiindulnak.

Germán Új Medicina (GNM) Dr. Ryke Geerd Hamer nevéhez fűződik. A Hamer által felfedezett 5természettörvény (részletezés az egyes természettörvényekre kattintva olvasható) ugyan olyan megismételhető törvény, mint a gravitáció. Ezen a bolygón így van.

 

1.Természettörvény: A RÁK VASTÖRVÉNYE

A  törvénynek 3 kritériuma van:

1.)Kritérium: Minden Értelmes Biológiai Különprogram (ÉBK) egy DHS-sel indul (Dirk Hamer Szindróma). A DHS egy váratlan, nagyon súlyos, lehengerlő, tudatunkat el nem engedő, érzelmi elszigetelődést okozó, megoldhatatlannak tűnő konfliktus-élmény sokk. A DHS 3 szinten jelenik meg:

lelki síkon – agyi síkon – szervi síkon

A DHS hatására tartós stresszes állapotba kerülünk. (Hideg végtagok, folyton a konfliktus körül járó gondolatok, zaklatott éjszakai alvás, étvágytalanság, fogyás.) Ez a konfliktus-aktív szakasz pedig csak akkor változik, ha a konfliktust megoldjuk.

A megoldással eljön a megnyugvás szakasza. Ekkor fellélegzünk, és kipihenjünk a sokkot. Ez a második, konfliktus megoldás utáni szakasza a gyógyulásnak. (Levertség és fáradtság érzés, jó étvágy, forró test, láz, fejfájás, migrén, jó és sok alvás, kábaság, hányinger, szédülés.)

A DHS pillanatában úgynevezett „sínek” keletkeznek. A sín a konfliktussal összefüggő minden tényező és körülmény, mely összekapcsolódik a konfliktussal. A fő sínen kívül un. melléksíneket képezhetünk (ezek más fontos és jelenlevő dolgok).

A sínek tartalma: a DHS pillanatában rögzítünk minden érzékszervekkel tapasztalható élményt (hangok, látvány, illatok, ízérzetek, képek, gondolatok, más megtapasztalt résztvevői az eseménynek: gyakorlatilag egy imprint néven is ismert, magyarul bevésődésnek fordítható lenyomatot képezünk). Ezen bevésődések egyes elemei külön-külön is aktiválhatják a fősínt és a melléksíneket, és fenntarthatják a problémákat akár hosszú ideig is. Ezen bevésődött minták életünk végéig megmaradnak, ám érzelmi tartalmuk különféle technikák segítségével (NLP, EFT, családállítás, rezgésterápiák: pl. Bach virágterápia, Moksa, homeopátia, stb.) feloldható.

2.)Kritérium: A biológiai konfliktus a DHS pillanatában meghatározza az Értelmes Biológiai Különprogram (ÉBK) elhelyezkedését az agyban (ez a Hameri-góc), a szervi elváltozás helyét is, mely a megbetegedéssel érintett.

Konfliktus aktív szakasz:

Lelki síkon: van a DHS-nek egy pontosan meghatározott tartalma (meggyőződés, hit, gondolatminta érzelmekkel átitatva, érzékelhető tapasztalatokkal „fűszerezve”).

Agyi síkon: egy sima víztükörre dobott kő hullámait idéző mintázat jelenik meg (Hameri-góc).

Szervi síkon: sejtszaporodás (tumor) vagy sejtelhalás (lysis) indul meg.

Konfliktus megoldás utáni szakasz:

Lelki síkon: van a DHS-nek egy pontosan meghatározott tartalma (meggyőződés, hit, gondolatminta érzelmekkel átitatva, érzékelhető tapasztalatokkal „fűszerezve”), mely megoldásra kerül.

Agyi síkon: a feloldás után a Hameri-góc éles határvonalai elmosdónak, a góc megduzzad, vizenyős és sötét lesz (izzadmányos szakaszban). Majd a helyére agyi kötőszövet – glia - kerül (hegesedési szakaszban). S mint egy „agyi harci seb” megmarad, jelezvén megpróbáltatásainkat.

Szervi síkon: sejtelhalás (lysis) vagy sejtszaporodás (tumor) indul meg. Az aktív szakasszal ellentétes folyamatként.

3.) Kritérium: Az ÉBK lefutása mind a három szinten tökéletesen szinkronban történik.

2.Természettörvény: KÉTSZAKASZÚSÁG TÖRVÉNYE

Minden Értelmes Biológiai Különprogram két szakaszból áll, amennyiben sor kerül a feloldására. Amennyiben a konfliktus megoldatlan marad akkor addig áll fenn a tünet (szervi megjelenés) amíg az ember bírja, amikor nem bírja tovább akkor az  egyén elgyengülésben meghal.

A szakaszok:

Konfliktus aktív szakasz: A DHS hatására tartós stresszes állapotbakerülünk. (Hideg végtagok, folyton a konfliktus körül járó gondolatok, zaklatott éjszakai alvás, étvágytalanság, fogyás.)

Konfliktus megoldás utáni szakasz: A megoldással eljön a megnyugvás szakasza. Ekkor fellélegzünk, és kipihennünk a sokkot. Ez a másodikkonfliktus megoldás utáni szakasza a gyógyulásnak. (Levertség és fáradtság érzés, jó étvágy, forró test, láz, fejfájás, migrén, jó és sok alvás, kábaság, hányinger, szédülés.)

Itt szintén két szakaszról beszélhetünk (izzadmányos és hegesedési szakasz), melyeket nagyjából középidőben egy epileptoid krízis választ el egymástól. Az epileptoid krízisben (a gyógyulási fázis kellős közepén), ismét van egy fiziológiai visszaesés a konfliktusba. Még egyszer gyorsítva megéljük a konfliktus teljes lefolyását, tehát stressz-szakaszba kerülünk testileg és érzelmileg egyaránt, ekkor a legkiterjedtebb az agyi ödéma mérete mely a Hameri-góc szétoszlását kíséri. Az epileptoid krízisek gyakran nagy veszélynek tesznek ki bennünket, sokszor akkor a veszély, hogy élve nem bírjuk ki (pl. szívinfarktus 9 hónapnál tovább tartó konfliktus aktív szakasszal).

3.Természettörvény: A RÁK ÉS A RÁKKAL EGYENÉRTÉKŰ MEGBETEGEDÉSEK, EGYEDFEJLŐDÉSTŐL FÜGGŐ (ONTOGENETIKUS) RENDSZERE

 

A megtermékenyített petesejt osztódni kezd. Előbb szedercsírává alakul, majd hólyagcsírává. A hólyagcsírában a 17.napon 3 „alapanyag-szövet” alakul ki. Az embrió kilapul, majd  lassan kialakulnak ezekből az „alapanyag szövetekből” a csíralemezek. 3 csíralemez képződik: az entoderma (belső csíralemez), a mezoderma (középső csíralemez) és az ektoderma (külső csíralemez).

 Minden csíralemezhez hozzátartozik az:

az agynak egy speciális része,

a konfliktusok tartalmának (falatkonfliktus, védelmi konfliktusok, önértékelési konfliktusok, elválasztási-, elhatárolódási konfliktusok)  egy bizonyos fajtája,

egy meghatározott elhelyezkedés az agyban,

egy pontosan meghatározott szövettan (ez alapján dől el, hogy a konfliktus aktív szakaszban szövetszaporodás vagy szövetsorvadás megy végbe),

specifikus csíralemezhez kötődő mikroorganizmusok (melyeket a megoldás utáni szakaszban vesz igénybe a szervezetünk).

Minden Értelmes Biológiai Különprogramnak van egy fejlődéstörténeti szempontból érthető biológiai értelme.

A csíralemez alapú agyi területek összefoglaló táblázata:

4.Természettörvény: A MIKOROORGANIZMUSOK CSÍRALEMEZ ALAPÚ (ONTOGENETIKUS) RENDSZEREMinden csíralemezből eredő szervhez, szervcsoporthoz hozzátartoznak a csíralemezzel rokon mikroorganizmusok (gombák, gomba-baktériumok, baktériumok, vírusok). A csíralemez - mikróba összefüggéseket szemlélteti a következő ábra:

A mikróbák testben való felszaporodásának folyamata nem esetleges, külső tényezőktől függő dolog, hanem szorosan összefügg a konfliktus feldolgozási folyamattal. A mikroorganizmusok a konfliktus megoldás utáni, tehát a második szakaszban tevékenyek. A mikroorganizmusok felszaporodása csak olyan mértékű, amekkora szükséges a konfliktus aktív szakaszban keletkezett sejtszaporodások eltakarításához, illetve a szervi egyensúly helyreállításához, az Értelmes Biológiai Különprogram lefuttatásához.  

 

5.Természettörvény: MINDEN „BETEGSÉG” A TERMÉSZET EGY FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEMPONTBÓL ÉRTHETŐ ÉRTELMES BIOLÓGIAI KÜLÖNPROGRAMJÁNAK RÉSZE – CÉLJA, ÉRTELME, RENDELTETÉSE VAN!

 A „betegségek” nem a természet értelmetlenségét, hibáját jelentik, hanem értelemmel bírnak. A természet Értelmes Biológiai Különprogramjának részei, melyeknek a túlélésünk a célja.  A „betegség” biológiai oka egyszer a konfliktus aktív, máskor a megoldás utáni szakaszban válik nyilvánvalóvá.

 Amint megértjük a természettörvények összefüggéseit, rájöhetünk arra, hogy nem áldozatok vagyunk. Nem játszik velünk gonosz tréfát a természet. Nem véletlen a szenvedés. Szenvedéseink forrása az, hogy konfliktusainkat (melyek meghatározott érzet tartalommal, gondolati tartalommal, meggyőződésekkel átitatottak) hosszú időn keresztül nem oldjuk meg. Néha ez a meg nem oldás tartós testi deformitásokat okoz, néha belehalunk, máskor egyszerűen csak értetlenül állunk az előtt, hogy mit is kellene tennünk.

Abban a pillanatban, ahogy felelősséget vállalunk a minket ért dolgokért és szembenézünk problémáinkkal, konfliktusaink valódi tartalmával, képesek vagyunk meggyógyulni. Ahogy az orvostudomány által eddig kifelejtett lelket is bekapcsoljuk a megoldási folyamatba, már nem kell tovább a sötétben tapogatózva kísérletezni abban, hogy mit is tegyünk.

A kérdés többé nem az, meg tudunk e gyógyulni és hogyan, sokkal inkább az: meg akarunk e gyógyulni. A biológiai természettörvények megértésével ez már nem lehetetlen.

 

Minden természettörvény megismételhető és bizonyítható. Így az Új Germán Medicina természettörvényei is.  A természettörvények ismeretében a gyógyulás hogyanja többé nem kérdés. Az alapkérdés: akarunk e meggyógyulni, hajlandóak vagyunk e szembenézni „betegségünket” kiváltó okokkal vagy továbbra is megelégszünk a tüneti kezeléssel és azokkal a találgatásokkal és kísérletezésekkel, amiknek a mai orvostudomány alávet minket.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

1. biológiai természettörvény

A RÁK VASTÖRVÉNYE

melynek 3 kritériuma van:

 

1. kritérium: 
Minden Értelmes Biológiai Különprogram (ÉBK) elindítója egy DHS (Dirk-Hamer-Szindróma), vagyis egy nagyon súlyos, hirtelen fellépő, drámai hatású és magányosan átélt súlyos lelki megrázkódtatás, mely egyidejűleg három szinten:

  1. a lélekben,
  2. agyban
  3. és szerven fut le.

A DHS (Dirk-Hamer-Szindróma) egy nagyon súlyos, drámai hatású és magányosan átélt, hirtelen fellépő súlyos lelki megrázkódtatást okozó élmény, mely az egyént mint „derült égből a villámcsapás”, váratlanul éri, de ezzel a természet egyben kap egy lehetőséget arra, hogy ezt az üzemzavart elhárítsa. Mert ebben a pillanatban elindul egy különprogram, gyakorlatilag szinkronban: a lélekben, az agyban és a szerven, ahol ez megállapítható, látható és mérhető! A becsapódás meglepetésszerűségének mindemellett nagyobb jelentősége van, mint a konfliktus „tartalmának pszichológiai kiértékelésének”. Ez minden esetben egy konfliktust generáló élmény, és nem valamilyen sorscsapás vagy olyan esemény, amin az érintett már amúgy sem tudott volna változtatni.

derlt gbl villmcsaps
… derült égből villámcsapás

Pontosan a DHS beálltától kezdve az érintett tartós stressz hatása alatt áll, vagyis hidegek a kezei, lábai és éjjel-nappal a konfliktus körül járnak a gondolatai, a megoldáson gondolkodik. 
Éjszakánként már nem tud aludni, és ha mégis, akkor is csak az éjszaka első felében fél órás szakaszokban, étvágya csökken és veszít a súlyából.

2. kritérium: 
A biológiai konfliktus (DHS) becsapódása pillanatában meghatározza az ÉBK, az ún. Hamri Góc elhelyezkedését az agyban, és ennek megfelelően azt, hogy melyik szervnek melyik részén következik be a rákos, ill. rákkal egyenértékű elváltozás. (Minden ami nem rák, az a rákkal egyenértékű – és így az összes ún. betegséget értjük ezalatt)

Alapjában véve nincsenek konfliktusok, hanem minden konfliktusnak van egy bizonyos tartalma és ez a tartalom a DHS másodpercében definiálódik. A konfliktus tartalma asszociatív módon keletkezik, vagyis a gondolatainkat akaratlanul rendeljük egymáshoz és ez az értelmünk szűrőjét általában ügyesen kijátssza. Azt hisszük, hogy gondolkodunk, valójában azonban a konfliktus másodpercek leforgása alatt becsapódik, még mielőtt elkezdünk gondolkodni. Ez a váratlan sokkoló élmény az agyban nyomokat hagy, és ezeket a computertomográfia (CT) segítségével le lehet fényképezni. Ezt a relét nevezzük Hameri Gócnak (HG). Ezek a Hameri Gócok egy céltábla koncentrált köreihez hasonlítanak, vagy a víz körkörösen gyűrűző tükréhez, amikor belehajítunk egy követ.

Ez tehát azt jelenti, hogy minden konfliktus érzettartalmához tartozik egy pontosan meghatározott rákos elváltozás és egy ugyancsak pontosan behatárolt hely az agyban. A Germán Új Medicinában® az a fantasztikus, hogy a koponya-CT alapján nem csak a biológiai konfliktus fajtáját ill. a konfliktus tartalmát lehet meghatározni, vagy hogy melyik szerven következik be egy elváltozás ill. hogy sejtszaporodás vagy sejtcsökkenés indul be, hanem a bűnügyi esetben alkalmazott nyomozói módszerekhez hasonlóan ki tudjuk deríteni azt is, hogy az adott konfliktusok a konfliktus aktív fázisában (KA-fázis), vagy már a helyreállítás fázisában (megoldást követő, MK-fázis) vannak-e.

kezdd mk-fzisban lv hameri gc 

kezdődő MK-fázisban lévő Hameri Góc a CT-felvételen

3. kritérium: 

A konfliktus folyamata megegyezik az agyban található Hameri Góc egy bizonyos folyamatával és a szerven történő bizonyos rákos, vagy rákkal egyenértékű megbetegedés folyamatával. 
Az Értelmes Biológiai Különprogram mind a három (LÉLEK – AGY – SZERV) szinten, a DHS-tól kezdve a konfliktusmegoldásig (KM) és a megoldást követő MK-fázis közepén kicsúcsosodó epileptikus/epileptoid krízisén át a normál éjjel-nappali ritmus visszatéréséig azonos időben, SZINKRONBAN zajlik!

A tartós stressz folytán (szimpatikotónia), mely elvileg már egy előre eltervezett dolog, következnek be az agyidegek kommunikációs csatornáinak nagymértékű sérülései, egyre nagyobb agyi felület lesz érintett, vagy a már egyszer érintett felület intenzívebb befolyás alá kerül. Ezzel párhuzamosan a szerven is előrehalad a rák, mely a szerven növekedést, sorvadást vagy egyéb elváltozást idéz elő.

Ez azt jelenti, ha a konfliktus felerősödik, a szervi kihatások is felerősödnek, de ha a konfliktus enyhül, ez az enyhülés a többi síkon is azonnal jelentkezik. Ha megoldódik a konfliktus, akkor mindhárom szinten tapasztalhatjuk a konfliktusmegoldást. Ha visszaesés történik, vagyis ha megint átéljük ugyanazt a konfliktust, mindhárom szinten kiújulnak a rákos folyamatok.

A DHS másodpercében azonban még egy másik dolog is kezdetét veheti, mivel ebben a másodpercben fektetjük le a síneket. Síneknek nevezzük a DHS pillanatában észlelt kísérő jelenségek vagy a konfliktust kísérő aspektusok rögzítését. Ugyanis ember és állat a DHS másodperceiben „megjegyzi” a kísérő körülményeket,anélkül, hogy ennek tudatában lennének. Felveszi azokat mint egy villanófényes pillanatfelvétellel és rögzíti hozzá a zajokat, hangokat, szagokat, mindenféle érzetet és ízeket, majd ezeket a feljegyzéseket gyakorlatilag egész életére megjegyzi. Ha az érintett később egy ilyen sínre kerül, az a teljes konfliktus kiújulását eredményezheti.

Amennyiben az érintettnek sikerül megoldania biológiai konfliktusát, átkerül a különprogram második fázisába, a MK-fázisba. Pontosan a MK-fázis kezdetével indítja el a szervezet a keletkezett károsodások helyreállítását – legyen az a szerven sejtszaporulat vagy sejtcsökkenés - de természetesen az érintett agyi relében is megtörténik a helyreállítás. És minél tovább tartott a konfliktus, annál nagyobbak, ill. annál tovább tartanak a helyreállítási folyamatok. 
A konfliktus megoldásának kezdetével a szervezet a stressz-fázisból visszakapcsol nyugalmi fázisba = ezt nevezzük vagotóniának.

Szervi szinten most azt tapasztaljuk, ami az eddigi legfontosabb: a rákos folyamat leáll! Mindehhez agyi szinten a Hameri Góc ödémásodása párosul.

 

 

2. biológiai természettörvény

A két fázis törvénye

A teljes orvostudományban előforduló összes megbetegedés lefolyása két fázisú, feltéve, hogy a konfliktus megoldásra kerül. Régen az orvosi tankönyveinkben olvashattunk néhány száz „hideg betegségről” és ugyancsak néhány száz „meleg betegségről”. A „hideg betegségeknél” a betegre jellemző volt a hideg külső bőr, hideg végtagok, tartós stressz-állapot, súlyvesztés, elalvási- és általános alvási zavar. A „betegségek” másik fajtájánál a betegek végtagjai melegek voltak, általában belázasodtak, jó étvágyuk volt, csak gyengeség és fáradtság lett rajtuk úrrá. Ezek tették ki az un. „betegségek” 90%-át.

Az ún. „hideg betegségeknél” az azt követő MK-fázist nem vették észre, vagy tévesen egy különálló „betegségnek” diagnosztizálták. Az ún. „meleg betegségeknél” pont fordítva, melyeket mindig megelőzött egy konfliktus-aktív fázis, éppen ezekeket a hideg fázisokat hagyták figyelmen kívül és tévesen szintén egy különálló „betegséget” állapítottak meg.

A Hameri Gócok természetesen mindkét fázisban az agynak ugyanazon területén helyezkednek el, az állapotuk persze eltérő: A konfliktus-aktív fázisban mindig élesen kirajzolódott körökként, ún. céltábla formátumban látszódnak, a konfliktus megoldási fázisban ezek a Hameri Gócok megduzzadnak és ödémásodnak.

Felvetődhet a kérdés, hogy az orvosok vajon hogy nem vették észre már régebben a betegségek kétfázisú tulajdonságát amikor ezek ilyen szépen rendszerbe foglalhatók. A válasz legalább olyan egyszerű, mint amilyen nehéz volt régen: egész egyszerűen azon múlott, hogy a betegek csak egy hányada képes megoldani a konfliktusát. Ha a konfliktus nem tud megoldódni, a betegség az első fázisban marad, vagyis az egyén konfliktus-aktivitása tartósan fennáll, egyre jobban veszít a súlyából majd végelgyengülésben vagy kachexiában meghal. (Kivétel: a „másodfarkas” fennakadt aktív birtokterület-konfliktusa).

kt szakasz-t._16cm

Az ábrán látható, ahogyan a DHS hatására a normális nappali/éjjeli ritmus átváltozik tartós szimpatikotóniává, mely addig tart, amíg a konfliktusmegoldás hatására be nem áll a tartós vagotónia. Ezt a tartós vagotóniát kvázi annak mélypontján az epileptikus ill. epileptiod krízis vagy más néven szimpatikotóniás kicsúcsosodás töri meg a vizeletkiválasztási fázissal, a tárolt folyadékmennyiség nagy részének ürítésével. Az Értelmes Biológiai Különprogram csak a normális kiegyensúlyozott állapot visszatérésével ér véget.

Minden betegség egy konfliktus-aktív és egy MK-fázisból áll. Minden MK-fázisnak van epileptoid vagy epileptikus krízise, mely a MK-fázis átváltási, a vagotónia legmélyebb pontja – feltéve persze, ha a MK-fázis egy konflikus-aktív visszaesés miatt nem szakad meg.

Az epileptoid krízis (EK) az anyatermészet millió évek során begyakorolt folyamata. Mindhárom szinten egyszerre zajlik. A krízis értelme és célja, mely a MK-fázis csúcspontján jön létre, hogy az agyi ödémát kipréselje és kiürítse az érintett normális állapotba való visszatérése érdekében.

A normális esetben epileptikus görcsrohamnak nevezett izomgörcs, az epileptikus krízisnek csak egy speciális formája, az ugyanis motorikus konfliktus megoldása után jelentkezik.

Epileptoid krízisekkel, ill. epilepsziaszerű krízisekkel alapvetően minden ún. betegségnél találkozunk, csak mindegyiknél kicsit más a jellemzőjük. Ilyenkor nem tónusus-klónusos görcsrohamok állnak be, mint a motorikus konfliktusoknál, hanem minden egyes biológiai konfliktus- és betegség fajtához egy sajátságos epileptoid krízis járul. Ha az ún. betegségek sorozatos MK-fázisa nem volt veszélytelen, és itt nem vigyázunk, még halállal is végződhet.

Az anyatermészet az epilept. krízis igen egyszerű módszerével teremtett egy igen hatékony eszközt, mely során ez az epilept. krízis nagyon erős, bár rövid ideig tartó konfliktus aktivitást képviseltet, vagyis az érintett  ebben a krízisben még egyszer, felgyorsítva átéli a teljes konfliktusmenetet. A szívinfarktusnál pld. ezért jelentkeznek erős angina pectoris fájdalmak. Nem tudtuk, hogy az angina pectoris képviseli a túlélés érdekében a mindent eldöntő biológiai értelmet az epileptikus krízisben. Mert az epilept. krízis „szabályszerű lefolyása”, ebben az esetben a szívinfarktus ad parancsot a „ödéma szabályszerű kiürítésére” és ezzel lehetővé teszi a túlélést. Ezért a Germán Új Medicinában adott esetben cortisont adunk a betegnek.

Az epileptoid krízis gyakran még nagyobb klinikai feladatok elé állít bennünket: pld. lízis a pneumóniánál, egy birtok konfliktust követő koszorús artéria szívinfarktus, a tüdőembóliával kísért koszorús véna infarktus, vagy egy elválasztási konfliktus után fellépő absence (lelki távollét, rövid ideig tartó öntudathiány), de még a diabetes és a hypoglykaemia is. Az epileptoid/epileptikus krízis (EK) az igazság pillanata!

A legveszélyesebb pontja közvetlenül a krízis végén található, ott kiderül, hogy az epileptoid krízisnek volt-e elég ereje ahhoz, hogy elrántsa a kormányt. De az érintettnek mindig tudnia kell: A legtöbben túlélik ezt. 

Azután a MK-fázis 2. felében – az epileptoid krízis kezdetével az elején – az agyban ártalmatlan agyi kötőszövet, ún. glia raktározódik be azért, hogy a Hameri Gócot helyreállítsa. Ha tehát ez a Hameri Góc a CT-felvételen egy többé-kevésbé nagy fehér foltként vagy egybefüggő felületként jelenik meg és az intra- és perifokális ödéma felszívódott, úgy az már a helyreállítás végét jelenti.

Amikor a számítógépes rétegvizsgálat során (CT) glia felgyülemlést észleltünk, és azt jódos kontraszt anyaggal még jó alaposan láthatóvá is tettük, rendszerint a diagnózis „agytumort” állapított meg! 
De agytumor, mint olyan - a meghatározása szerint - nem létezik, mert hisz az agysejtek a születés után nem tudnak már osztódni, azon feltételek mellett sem, melyek alapján eddig tévesen agytumort volt szokás diagnosztizálni – tehát egész egyszerűen semmilyen feltételek mellett.
Ami szaporodhat, az egy ártalmatlan gliaszövet – agyi kötőszövet – melynek funkciója megegyezik testünk kötőszöveteinek funkciójával. Ezek a CT-n látható világos színű, gliával kitöltött Hameri Gócok a szervezet helyreállítási folyamatát jelzik, vagyis örömre, és semmi esetre sem rémületre vagy még inkább agyműtétre ad okot.

A Germán Gyógytudomány®  egyik nagyon fontos kritériumához tartozik még az érintett oldalassága. A Germán Új Medicinában a bal- vagy jobbkezesség megállapítása nélkül egyáltalán nem lehet dolgozni. Amilyen fontos tudni az érintett korát, milyen nemű és hogy van-e valamilyen hormonális különlegessége vagy hormonális változással járó beavatkozása (fogamzásgátló tabletta szedése, petefészek sugárkezelése, hormontabletta szedése, klimaktérium, stb.), amit figyelembe kell venni, ugyanolyan fontos tudni azt, hogy az érintett jobb-, vagy balkezes-e.
Mindenki nagyon egyszerűen saját maga úgy tudja megállapítani az oldalasságát, hogy megfigyeli, hogy a tapsolásnál melyik keze van felül, hogy melyik kezével csap bele a másik tenyerébe. Ha ezt a jobb kezével teszi, jobbkezes, ha épp fordítva, és a bal kezével csap bele a jobb tenyerébe, akkor az agy irányítása szempontjából balkezes.

taps teszt

tapsteszt

Ez a teszt nagyon fontos, hogy kiderítsük, melyik agyfélteke irányítása alatt működik az ember, hisz nagyon sok átnevelt balkezes van, akik úgy hiszik, hogy jobbkezesek. Általában azonban nagyon jól emlékeznek arra, hogy bizonyos fontos dolgokat – amit a jobbkezesek a jobb kézzel teszik, ők csak a bal kezükkel képesek megcsinálni. Pld. sokukat átnevelték a jobbkezes írásra és csak ezért gondolják, hogy jobbkezesek.

Leegyszerűsítve a kisagy és a nagyagy jobb agyfélteke többnyire a test bal felét irányítja, fordítva pedig – a kisagy és a nagyagy bal agyfélteke a testünk jobb felének irányításáért felelős.

A bal- és jobbkezesség az agyban kezdődik, pontosabban a kisaggyal, mert a kisagytól számítva kezdődik az oldalasság szerinti definiálás. Ezzel szemben az agytörzsnél a bal- és jobbkezességnek gyakorlatilag nincs jelentősége.

A szerv és az agy közötti kölcsönös viszony mindig egyértelműen látszik. Egyedül a lélek és agy, vagy az agy és a lélek egymás közötti viszonyban játszik fontos szerepet a bal- és jobbkezesség, mert ugye dönt a konfliktusról/agyi útvonaláról is és így arról is, hogy az érintettek milyen konfliktus során egyáltalán milyen „betegséget” szenvedhetnek el.

Például: Jobbkezes nő egy identitás konfliktus során végbél fekélyesedést szenved el, a balkezes nőnél ezzel szemben ugyanazon konfliktus hatására gyomor- vagy epevezeték fekélyesedési folyamat indul be. Jobbkezes férfi egy birtok-bosszankodási konfliktus során epevezeték- vagy gyomorfekélyesedést szenved el, a balkezes férfinál ezzel szemben ugyanolyan konfliktusnál végbél fekélyesedés jelentkezik.

Jobbkezes nőnél pld. a bal mellben a nőnek a gyereke és az anyja és a családi fészek miatt keletkező konfliktusok okoznak elváltozásokat, míg a jobb mellben a partner vagy partnerek, akikhez tulajdonképpen a többi ember sorolandó, kivéve a kis gyermekeket, ill. a kis gyermeknek tekintett embereket és az állatokat. 
Balkezesnél pontosan fordított a helyzet.

A balkezesség egészen különös módon bizonyítja számunkra, hogy a biológiai konfliktusoknak elsődlegesen semmi közük Freudhoz és a hagyományos pszichológiához, hanem valóban biológiailag determináltak. Mert az, hogy egy balkezes fiatal nő egy szexuális konfliktusra a férfias birtok-konfliktus szervi tüneteivel (angina pectoris) reagál és ebből kifolyólag lelkileg depressziós lesz, „tisztán pszichológiailag” egyáltalán nem értelmezhető. 
A balkezes nő soha nem is veszíti el petefészek működését, nála továbbra is folyamatos marad a peteérés és a menstruáció, míg egy jobbkezes nőnek ezek után már elmarad a peteérése. 
Ilyen összefüggésben az is érdekes, hogy egypetéjű ikreknél az egyik mindig balkezes, a másik pedig jobbkezes.

 

3. biológiai természettörvény

A rák és rákkal egyenértékű megbetegedések értelmes biológiai különprogramjainak egyedfejlődéstől függő rendszere

 

Az embriológusok szerint az embrionális fejlődés általában három ún. csíralemezre differenciálódik. Az entodermális, mezodermális és ektodermális csíralemez már az embrió fejlődésének első napjaiban kifejlődik és ezek a szövetek részt vesznek szerveink felépítésében.   


Minden sejt és szerv a csíralemezek egyikéhez tartozik, ezért a Germán Gyógytudomány®  minden ún. betegséget a csíralemez hovatartozás szerint rendszerez. 
Ha ugyanis a különféle növekményt, duzzanatot, fekélyt a fejlődéstörténet, ill. e szerint a különféle ún. csíralemez-kritériumok szerint sorolunk be, megállapítható, hogy az azonos csíralemez függő „betegségek” még más egyéb tulajdonsággal és különlegességgel is bírnak (a középs? csíralemezen belül megkülönböztetünk még kisagy-irányította és nagyagy fehérállomány által irányított mezodermális hovatartozást).

  • Minden egyes csíralemezhez hozzátartozik fejl?déstörténeti szempontból
  • egy bizonyos agyi régió,
  • egy bizonyos fajta konfliktustartalom,
  • egy bizonyos lokalizáció az agyban,
  • egy egészen bizonyos szövettan,
  • specifikus csíralemezzel rokonságban álló mikrobák,
  • és ezen kívül minden ún. betegségnek, valójában a „természet Értelmes Biológiai Különprogramjainak” van egy fejl?déstörténeti szempontból értelmezhet? biológiai értelme.

A belső csíralemezből kifejlődött sejtek, ill. szervek reléi, irányító pontok, ahonnan az irányítást kapják, az agytörzsben, az agy leges-legősibb részében helyezkednek el. Szintén ott található még egy rendszerezett lokalizáció, mert jobbra hátul (dorsalis) sorban helyezkedik el a száj, az orrgarat jobb fele, majd az óramutatóval ellentétes irányban következik sorban a gyomor-bél traktus, végül a szigmával és a hólyaggal, valamint a száj bal oldalával végződik (régen „ősszáj-végbél).
Szövettanilag minden carcinoma egy adeno carcinoma, mégpedig kivétel nélkül.  
Az ehhez a csíralemezhez tartozó szerveknél a rákos folyamat sejtszaporulatot idéz elő: tömör, adeno sejttípusú tumorok képződnek, pld. a májban, a bélben, a tüdőben, stb.

A külső csíralemezből kifejlődött sejtek, ill. szervek irányító reléi a nagyagy kéregállományában, az agyunk legfiatalabb régiójában találhatók. Minden rákos folyamat során elindul a sejt fekélyes egybeolvadása, vagy pedig előfordul szervi szinten a funkciók csökkenése (inkább: funkciók megváltoztatása), ez lehet pld. egy diabetes vagy egy bénulás, stb.  

A középső csíralemeznél megkülönböztetünk egy ősi és egy fiatalabb csoportot. A középső csíralemez ősi csoportjához tartozó sejtek ill. szervek reléi a kisagyban találhatók, ezek még az ősagyhoz tartoznak és ezért rákos esetben ugyancsak tömör tumorokat képeznek a konfliktus-aktív fázisban, mégpedig adenoid sejttípusút, pld., ilyen képződik a mellben, a melanománál vagy a pericardium mesotheliomája esetén (a szívburokban), a pleuránál – (mellhártyában) és a peritoneumban – vagyis a hashártyában.

A középső csíralemez fiatalabbik csoportjához tartozó sejtek ill. szervek irányító pontjai a nagyagy fehérállományában helyezkednek el, a rákos elváltozás során a konfliktus-aktív fázisban nekrózisok vagy lyukak képződnek, vagyis a sejtek egybeolvadnak, mint pld. ahogyan ez a csontokban, a lépben, a vesében vagy a petefészekben történik.

Minél előrehaladottabb a filogenetikus (törzsfejlődési) evolúció, annál fejlettebbé és komplikáltabbá váltak agyunk programjai. Az agytörzsünk archaikus, legősibb programjaitól kezdve a kisagy már kissé bonyolultabb konfliktusok érzettartalmán át egészen az agykérgünk irányította corticalis konfliktusok érzettartalmáig.  

Eredetileg a rák alatt fokozott sejtburjánzással növekvő valódi tumort értettek. Azt gondolták, hogy a tumor sejtjei elúszkálnak és a test más részein társtumort, ún. „metasztázist” növesztenek, de a valóságban ilyen nem fordul elő. A metasztázisokat mindig egy második, vagy egy harmadik konfliktus idéz elő és legtöbbször iatrogén (orvos okozta) módon. 

Ha manapság a hagyományos orvostudományban egy betegnek a „rák” diagnózissal kell szembenéznie, akkor a legtöbbjüket mélyen lesújtó, megsemmisítő érzés keríti hatalmukba, mely azonnali pánikkonfliktust és egyúttal új rákos elváltozást indíthat el és ezt a hagyományos orvostudományban ún. metasztázisként tartják nyilván.

A metasztázisokról szóló mese egy bizonyítatlan és bebizonyíthatatlan hipotézis. Hisz még soha semmilyen kutató nem talált az ún. rákos betegek artériás vérében rákos sejtet. Márpedig ha az ilyen sejtek úszkálnának a testben, akkor a perifériás vérben, vagyis a test központjától távolabb eső részekben rájuk kellene bukkani. 

Az a feltételezés, miszerint a rákos sejtek útközben, a soha még be nem bizonyított útvonaluk során a vérben még át is változnak és pld. egy a bélben tömör karfiolszerű tumort képző tumorsejt hirtelen átvándorol a csontokba, és ott csontleépítést hajt végre – ez már valóban középkori dogmatizmust idéző tiszta őrület.

Empátia Biomed Gyógycentrum. Minden jog fenntartva! 2013. (c)
Webdesign by NEXUS FILM MULTIMEDIA & DESIGN KFT.

+36 20 5522-898 

Bejelentkezés/Információ:
Látogatók: 49395