Szelíd, hatékony gyógymódok “gyógyíthatatlan” betegeknek!
Íratkozzon fel hírlevelünkre
e-mail címe segítségével!

 A DOHÁNYZÁS ÁRA : KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

A dohányzás az egész világon egyre szélesebb körben és egyre kíméletlenebbül szedi áldozatait. A WHO - nem véletlenül - a XXI. század pestisének nevezte. Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió pedig szívja a cigarettafüstöt. A dohányzás következtében minden 15. percben meghal valaki, így évente 30.000-re tehetõ a halálozások száma. A vezetõ helyen a tüdõ- ill. gégerák áll. A dohányosok 10-11%-a betegszik meg tüdõrákban, a láncdohányosok pedig szinte kivétel nélkül ennek következtében halnak meg. Hasonlóan magas a szív-és érrendszeri betegségek, az érszûkület, a stroke kockázata is. Ugyanakkor a dohányzás az egyetlen olyan kockázati tényezõ, amely ma már a biofizikai orvoslás segítségével könnyedén kiküszöbölhetõ. 

A dohányzás a közegészségügy elsõ számú ellensége. Szomorú tény, hogy a dohányosok egyre fiatalabb korban jegyzik el magukat halálos kedvesükkel és körükben mind több a fiatal lányok, nõk aránya, ez pedig a jövõ nemzedékek egészségét veszélyezteti közvetlenül. Túlzás nélkül kijelenthetõ, hogy felelõs családtervezésrõl nem lehet szó egy dohányos pár esetében.

   

Az Empátia Biomed Gyógycentrum 2002-ben Magyarországon elsõként kezdte el széles körben meghonosítani atranscraniális mágneses stimulációt. 
Az Empátia Biomed Gyógycentrumban - a 11/1997 NM rendelkezés értelmében - képzett szakorvosi háttérrel folyik minden kezelés, szem elõtt tartva az Orvosi Etikai Kódex elõírásait. Az Empátia Biomed rendelõiben minden tisztelt páciensünknek biztosítjuk a személyes, négyszemközti orvos-beteg találkozó lehetõségét, és megfelelõ nyilvántartást vezetünk. 

Krónikus obstruktív légzõszervi megbetegedés (COPD) – WHO

A WHO álláspontja szerint a régebben szokásos meghatározások, mint „krónikus bronchitisz”, vagy „emphysema” ma már nem idõszerûek, összefoglalóan krónikus obstruktív légzõszervi betegségekrõl (chronic obstructive pulmonary disease – COPD) beszélünk. A világban kb. 210 millió beteg szenved COPD-ben, amely 2005-ben az össz-halálozás 5%-áért felelt. Régebben a férfiak betegsége volt, ma már a dohányzási szokások és a különbözõ levegõszennyezõdések miatt a nõk is szenvednek COPD-ben. A kialakulás okai: elsõsorban a dohányzás (aktív és passzív egyaránt), de komoly szerepet játszik a levegõszennyezõdés (belsõ és kültéri), valamint a gyakori gyermekkori alsólégúti megbetegedések. A COPD ellen leghatékonyabb módszer a megelõzés. A WHO három színtéren folytat küzdelmet a betegség ellen: • Keretegyezmény a dohányzás visszaszorítására – Framework Convention for Tobacco Control – amelyet 140 ország, köztük Magyarország is ratifikált. • Nemzeti és nemzetközi civil szervezetek összefogása – Global Alliance against Chronic Respiratory Diseases (GARD). • A WHO genfi központ Krónikus Betegségek és Egészségmegõrzés Osztálya, amely stratégiai, tájékoztatási és szervezési feladatokat lát el. 

A „könnyû” cigaretták éppolyan ártalmasak a microvasculáris coronaria funkciókra... 

A dohányzás a cardiovasculáris betegségek leggyakoribb és leginkább megelõzhetõ rizikója. Törökországi vizsgálatokban hasonlították össze a „könnyû” (alacsony nikotin és kátrány tartalmú), és a szokványos cigaretták szívásának akut és krónikus következményeit egy nem dohányzó csoporttal. A coronaria áramlási sebesség tartaléka (CFVR) a dohányosoknál szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a nem dohányzóknál. A dohányzás után közvetlenül végzett vizsgálat szerint két „könnyû” cigaretta elszívása után a CFVR 2.68-ról 2.05-re (p=0.001), 2 szokásos cigaretta elszívása után 2.65-rõl 2.18-ra (p= 0.001) csökkent. Konklúzió? Az alacsony nikotin és kátrány tartalmú cigaretták szívása éppúgy negatívan befolyásolja a CFVR-t, mint a szokványos cigaretták. 
Forrás: WONCA 

Új jelentés a dohányzás elleni világméretû küzdelemrõl 

A dohányzás elleni világméretû küzdelemrõl készült, 179 WHO tagállam helyzetét ismertetõ elsõ jelentés szerint a világ lakosainak csak 5%-a él olyan országban, amely a dohányzás elleni küzdelem következõ eszközeit alkalmazza. Az alábbi hat stratégiai elemet kellene minden országnak alkalmazni: • a dohányzási szokások és az ellenük való küzdelem monitorozása; • az emberek megóvása a dohányfüsttõl; • segítség nyújtása a dohányzásról való leszokáshoz; • figyelmeztetés a dohányzás ártalmairól; • a dohányáruk hirdetésének, promóciójának, szponzorálásnak a korlátozása; • a dohányáruk adójának növelése. Az országok 80%-a a fenti hat stratégia egyikét sem alkalmazza teljes mértékben. Még néhány érdekesség a jelentésbõl: • az országok 40%-a még mindig nem tiltja a dohányzást az iskolákban és a kórházakban; • csak 15 országban – amelyekben a világ lakosságának csak 6%-a él – van a dohányáruk csomagolásán képi figyelmeztetés; • csak 9 országban – amelyekben a világ lakosságának 5%-a él – állnak rendelkezésre teljes értékû, a dohányzásról való leszokást segítõ szolgálatok; • a dohány jövedéki adó bevételek a közepesen fejlettebb országokban 5000-szer, a fejlõdõ országokban 9000-szer nagyobbak, mint a dohányzás elleni küzdelemre fordított összeg. Ez az arány a nagy jövedelmû országokban is 340-szeres.

 

Empátia Biomed Gyógycentrum. Minden jog fenntartva! 2013. (c)
Webdesign by NEXUS FILM MULTIMEDIA & DESIGN KFT.

+36 20 5522-898 

Bejelentkezés/Információ:
Látogatók: 49395